2011.06.13. Hétfő
Az elmúlt időszakban eléggé ránk járt a rúd anyagilag. Igaz műszaki értelemben is, a kék vizipók ugyanis a mai napig nem járóképes, sőt, jelen állás szerint nincs motorja sem - ismét. :(
E hó 11 -ik napjától immáron papír szerint is csak egy használható autónk maradt, a kékről ugyanis lejárt a műszaki (ez az "élvezetek" halmozása?
). Így hát aztán a hosszú ideje esedékes első (autózós) pihenés lebonyolítása a fehér vizipókra lett bízva. Kirándulást terveztem be, amire meghívtam az öcsémet is családostul, meglepetésemre jöttek is. Elindult hát a két Fiat gép (vizipók és Punto II) Badacsonyba. Több munkatársam javasolta, parkolás gyanánt használjuk a kikötő melletti MOL kút parkolóját - elég ott a hely. Az elég hely / parkoló stimmelt, csak az a fránya / MOL nem. Volt vagy 6-7db hely, mind foglalt. Ellenben az a sok hely egy aranyos drágaszág fizetős féle volt, messziről nézve azt lehet hinni, a MOL kúthoz tartozik.
Mivel hegyi túra volt a cél, elindultunk felfelé, hátha találunk fentebb "megoldást". Útközben láttam a gyerekkoromban berögzült helyi taxikat - aki járt már szezonban itt, az tudja hogy ezek a hegyre felfutó Uaz -ok.
A megoldás végül egy parkoló lett a Szegedi Róza / Kisfaludy utca sarkánál. A kiírás szerint fizetős volt ez is, de érdekes módon jóval olcsóbb mint a lentiek. A bónusz végül az volt, hogy senkinél nem lehetett a díjat befizetni, úgy néz ki a pénzt beszedő emberek magára hagyták a helyet. Ami azt illeti el is kezdett burjánzani a gaz a parkolóban elég rendesen, látszott rajta hogy jó ideje nem gondozza senki.
A parkolóból már gyalog mentünk fel. A Kisfaludy ház tövében feltankoltunk forrásvízzel, aztán go to hegy. A Rózsakőnél valakik komolyan vették a pünkösdi ajánlást, mert tele volt szórva a környéke rózsaszirmokkal. Az idevágó passzust (Badacsony, Rózsakő) keresse ki önszorgalomból az, akik kíváncsi a történetre.
Őszintén szólva tartottam az öcsém 5 éves kislányától, Nikitől. Azt gondoltam lesz ribillió a kis mozgás miatt, legnagyobb meglepetésemre viszont nagyon élvezte a hegyi túrát, elég sokszor miatta siettem, nehogy már az apja "megelőzze".
Nem érdekelte mekkora lépcsők vannak, akkor sem, ha a lépcsőfok kb a derekáig ért. Hála az égnek a hegy tetején sikerült kerülő nélkül mennünk. Először megtaláltuk a Fonyód felőli kilátót, majd tőle észak-nyugatra megtaláltuk a kőkeresztet is, amit célként jelöltünk meg előzőleg. A nap aranyköpése amúgy az volt, hogy ha már egyszer nálam volt az E61i telóm GPS modulja, egy elágazásnál nézzem már meg, merre kell menni. NDrive és a gyalogösvény a hegy tetején, halálos kombó...
Lefelé könnyebb menni mint felfelé. Ez Niki mai napi felfedezése, bár ez utóbb igaznak bizonyult.
Lefelé tényleg összehasonlíthatatlanul könnyebb volt, bár a csapat nő tagjai nem egyszer fogtak padlót/követ. Aztán végül sikeresen leértünk, bár a lány vicces módon 100m -el az autók előtt elhatározta, ő az apja nyakában utazva akar tovább menni. Akkor és abban a szituban ez jobban ütött, mint bármilyen pia. Hegyi túra után átnyargaltunk Nemesvitára. Erről a menetről nem tudtunk előre, nem is értettem öcsém miért megy "rossz" irányba Balatonedericsnál. Hát ha a lány lómániás, be lett fizetve némi lovaglásra.
A hely szép amúgy, van szállás, a körülmények kulturáltak. Nem lenne rossz akár tali helyszínnek sem.Volt még némi átvonulás Balatonfenyvesre is, mert az öccs és lánya fürödni akartak. Mi még körülnéztünk, aztán go haza.
Kisautó végig tette a dolgát. Lassan ideje lenne gyújtást ellenőrizni, mert bár nem emlékszem pontosan, de úgy rémlik 2007 -ben, a nyári talin állítottam utoljára (most néztem és tényleg: blog szerint is
). No meg vezérműláncot is jó lenne cserélni, mostanában elkezdett csörögni (kb 35-40eKm lehet benne, ha az előző tulaj nem cserélte eladás előtt - és miért cserélte volna...). Megtett táv kb 200Km, átlag fogyi 5l körül. Jó volt kikapcsolódni végre...
Kommentek
Szólj hozzá!
Jelentkezz be az oldal tetején, vagy szólj hozzá facebook-fiókod használatával!