Akksi

Odáig már eljutottam, hogy még egyszer a büdös életben nem veszek kéz alól akksit... :)

Kb 8 hónappal később eljutottam odáig, hogy mire már majdnem sikerült elintéznem az imént említett történet főszereplőjének gariztatását, kiderült, még sem lehet megoldani adóügyi marhaság miatt (pesti cég vásárolta, ráadásul gyöngyösön, én meg magánszemély vagyok). Személyesen meg nem fogom bejárni az országot azért, hogy elbenzinezzek egy valagravaló pénzt, aztán (legjobb esetben) kapjak egy ugyanolyan hulladék márkájút, csak másikat. Így hát fogtam a még garis akksit, bepakoltam mellé az elődjét is (ami 6 év után adta be a kulcsot), leadtam hulladékként, majd elmentem szépen vásárolni egy újat, helyi akksis üzletben. Olcsóbb volt mint pestig menni, ott befutni a várost, plusz így nem ment rá egy napom, és persze tanultam a történetből (lásd első mondat).

8 hónap állás után, végre ismét saját akksival a fedélzetén, elő lett szedve a garázsból a fehér vizipókunk. Kissé (rohadtul :) ) poros, retkes volt szegény, az első próbakör után le is csutakoltuk Ancsával. Kapott amúgy egy bal első munkahenger cserét, és be van tervezve mind a 4 fékdob cseréje - mivel bár (szükség esetén) fékhatás van, de eléggé izmozva kell hozzá megtaposni a pedált. A Maff pofák alig futottak 1-2e Km -t, így több ember tippje alapján fékdob csere lesz, ezért bevetésre kerülnek alighanem a lengyelből érkezett gyári dobok.

Kommentek

Szólj hozzá!

Jelentkezz be az oldal tetején, vagy szólj hozzá facebook-fiókod használatával!